Viselkedésbiológiai inflexibilitás és a fiatalkori depresszió rizikója
Támogatók:NIH (National Institute of Health, USA): 1R01MH084938-01
OTKA(Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) : NN 85285
A depresszió az egész világon komoly egészségügyi problémát jelentő kórkép. A betegség jelentős funkcióromláshoz vezet a családi és társas kapcsolatokban, illetve teljesítményromláshoz az iskolában. Megfelelő kezelés nélkül krónikussá válhat, jelentős terhet róva evvel a gyermekre és családi/társadalmi környezetére.
Jelen kutatásunk középpontjában a gyermek/serdülő korban (18 éves kor előtt) fellépő depresszió áll. Azt szeretnénk megtudni, hogy mik azok a korai jelek vagy jellegzetességek melyek hozzájárulnak a depresszió kialakulásához, és/vagy elnyújtják a depressziós időszakot, illetve befolyásolhatják annak kezelési esélyét. Ezeket a jeleket és jellegzetességeket rizikótényezőknek hívjuk. Az érzelmi élet kutatásával foglalkozó kutatócsoportok például felvetik, hogy a depresszió kialakulásában szerepet játszhat a csökkent/rugalmatlan érzelmi válaszkészség, mely nehézséget okoz a környezeti ingerek és eseményekre adott érzelmi és viselkedési reakciók szabályozásában. Ez a jelenség különösen kedvezőtlen lehet gyermek- és serdülőkorban.
Ha megtaláljuk a depresszió korai életkorban azonosítható rizikótényezőit, megnő a betegség megelőzésének, korai felismerésének és kezelésének esélye mind a gyermekek, mind a felnőttek között.
A „Viselkedésbiológiai rugalmatlanság és a fiatalkori depresszió rizikója” című kutatásunkban a rendelkezésre álló tudományos eredmények alapján, és annak kibővítése érdekében, több területen vizsgáljuk a depresszió kialakulásában feltételezhetően szerepet játszó rizikótényezőket. Egyfelől biológiai/élettani szabályozó mechanizmusok (szívműködés, vérnyomás-szabályozás) működését vizsgáljuk stressz/illetve teljesítményhelyzetben. Másrészt, számos feltételezett pszichoszociális rizikótényező (negatív életesemények, életmódbeli szokások, családi tényezők) és viselkedésbeli eltérés (negatív érzelmekre adott érzelmi és viselkedéses válasz, hangulatjavító stratégiák alkalmazásának képessége) szerepét kutatjuk. A vizsgálatokat a fiatalok és szüleik három csoportján végezzük: azoknál, akiknél gyermekkorban klinikai depresszió alakult ki; testvéreiknél, akiknél soha nem jelentkezett depresszió; és kortársaikkal, akiknek nincs és nem volt érzelmi vagy viselkedési problémájuk.
A kutatás központja a Szegedi Tudományegyetem Gyermekklinika és Gyermek Egészségügyi Központ Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztálya. Kutatóhelyeink Szegeden, Budapesten és Pécsett végzik a résztvevő családok vizsgálatait.
Közlemények: